5.rész Barbados szigete

5. rész Barbados szigete

Az éjszaka folyamán egy szemhunyásnyit sem aludtam. Azt a csókot nem tudtam hová tenni. Ki volt az? Amikor kiment a szobámból akkor sem láttam,mert az egész házban sötét volt. JungKook nem lehetett,mert neki nem ilyen az ajkainak érintése. Ha ő megcsókol,akkor az egész testem libabőrös lesz,és az én ajkaim bizseregni kezdenek. Szóval ő nem lehetett. De akkor ki volt az? 

 Egész éjjel ezen járt az agyam,de semmire sem jutottam.

Reggel 8-kor meguntam már az ágyban fekvést,ezért kimentem a fürdőbe. Lezuhanyoztam,hogy továbbra is éber maradhassak. Aztán a konyhába mentem reggelit készíteni. Amikor végeztem a reggeli elkészítésével,megterítettem,utána meg elmentem felkelteni a fiúkat.

Először Jin-t és Rap Mon-t keltettem. Ők viszonylag gyorsan felkeltek,de a többieket nehezebb volt. Viszont ahogy felkeltettem őket rohantak is ki mindannyian az étkezőbe,mivel idézem: " Mi ez a finom illat? Haru! Te bulgugi-t készítettél reggelire?" Mindenki evvel rohant ki a szobából. Az éhes majmok. 

Én is leültem a megszokott helyemre,és néztem,ahogy a fiúk örömmel tömik magukba az ételt. 

- Hogy bírjátok ilyen gyorsan megenni? - kérdeztem meg tőlük,mert már V a 2. adagot vette ki magának.

- Éhesek vagyunk. - mosolygott tele szájjal Nam Joon.

- Te nem eszel Haru? - tekintett rá egy pillanatra V az üres tányéromra,majd rám. 

- Nem nem vagyok éhes. Elég volt a kávé amit megittam.

- Ha fogyni mersz én lenyakazlak. Akkor veszítesz a formás kis lábaidból,és a popsidból is. Azt meg már nem bámulom és tapogatom szívesen. - tette rá az egyik kezét TaeHyung a combomra,és utána meg is paskolta.

- Nem is ajánlom,hogy nézegesd,és tapogasd Haru testrészeit. Mert akkor én nyakazlak le Hyung. - mutatott JungKook TaeHyung felé az evőpálcákkal.

- Fiúk leszállhatnátok már erről a témáról oké? Éppen elég baj az is,hogy közületek valaki titokban jön be a szobámba,éjjel megcsókolni. TaeHyung meg állandóan perverzkedik,ami vicces,de ebben a helyzetben kiborító -vettem le V kezét a combomról - Majd szóljatok,ha végeztetek az evéssel a szobámban leszek! - indultam el az említett hely felé.

- Ki volt az a vadbarom,aki megcsókolta Haru-t? - hallottam meg Rap Mon hangját amikor a szobám ajtajába értem. Utána meg óriási hangzavar. Mindenki magyarázkodott,és mondta a saját verzióját. Dilis majom az összes! 

A szobámban kezembe vettem a telefonomat,és tárcsáztam azt a személyt aki ilyenkor a legnagyobb segítség.

- Unnie! Nem zavarlak? - kérdeztem,ahogy fel vette.

- Szia Haru-yah! Nem nem zavarsz. De estére is megbeszélhetjük azt amit akarsz. Vagy ennyire fontos? 

- Attól függ,hogy nézzük. Nem telefon téma,de viszont...nem tudok most a fiúk szemébe nézni.

- Mert? Mi történt? Már megint mit csináltál? - a hangja egyszerre volt szidó, vidám,és lenéző.

- Kiakadtam ma reggel. TaeHyung ismét perverzkedet. JungKook rá szólt ezért. Én meg rájuk szóltam,hogy abbahagyatnák, mert nagyon kiborító. A tegnap este után...- itt nyeltem egy nagyot és nem bírtam folytatni.

- Mi történt tegnap este? - értetlenkedett.

- Valaki bejött a szobámba amikor lefeküdtem,és megcsókolt. De nem JungKook volt. Hanem valaki más. Csak nem tudom ki. És kiakadtam. Nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. Aish! Most mit csináljak?.... Semmi válasz -Unnie! Hee Min itt vagy? 

- Valaki megcsókolt este? - lepődött meg.

- Igen.

- Jól van. Nyugodj meg! Este találkozunk a reptéren,és mindent megbeszélünk. Részletesen elmeséled,és kitalálunk valamit  négyen Se Na-val ,és Mi Ra-val együtt,hogy hogy oldjuk meg a szitut. Oksa?

- Ühüm! Köszi Unnie! Imádlak!

- Én is téged! De most megyek szia! 

-Szia! -majd letettük.

Ahogy letettem a telefont kopogtak az ajtómon. Elindultam az ajtó felé,kinyitottam,és Suga állt előtte. 

- Végeztünk a reggelivel. És már el is pakoltunk. A mosogatás is kész. - mosolygott rám.

- Köszi Oppa! - viszonoztam mosolyát.

- Nem jössz ki beszélgetni? - mutatott a nappali felé.

- Nem bocs. Nem akarok semmi veszekedést,magyarázatot. Most csak megnyugodni szeretnék,mert elégé felkavart ez a dolog. De egy valami érdekel! Ki volt az? 

- Nem mondhatom el...Megesküdtünk,hogy nem mondjuk el neked,mert akkor nagy port kavarna. El van nézve a dolog. JungKook sem haragszik már rá. Hamar túllépnek rajtad Haru. Hiszen tudják,hogy te JungKook-ot szereted,és ezt tiszteletben tartják. - nézett bele mélyen a szemembe.

- Ez mind szép,és jó. Örülök neki,hogy ilyen könnyen felejthető  vagyok. - nevettem fel szarkasztikusan.

- Nem úgy értettem. Ne értsd félre... Jól van hagylak. -akart menni,de megállítottam.

- Várj! Még is jövök! - léptem ki az ajtón.

A nappaliba érve mindenki ott volt. A szokásos helyükön ült mindenki,és a TV-t bámulták.

Én is leültem oda ahová szoktam,és a tekintetemet a képernyőre helyeztem.

- Haru! Menstruálsz? - kérdezte meg TaeHyung.

- Mi a bajod? - kérdeztem vissza.

- Most menstruálsz? - kérdezte meg halál nyugodtan.

- Te hülye vagy! Nem,nem menstruálok. De egyáltalán miért kérdezted meg?

- Csak azért,mert amikor menstruálsz akkor szoktál olyan lenni,mint egy házi sárkány. - nézett rám vigyorogva,de nem vette észre magát folytatta - Nem is! Mint egy házi boszorkány,vagy mint egy házi hárpia. - kuncogott a saját viccén,mert azt hitte,hogy a többiek viccesnek találják. Viszont szerintem a többiek az én reakciómat találták viccesnek.

Égő szemekkel,felhúzott szemöldökkel a bútort markolásztam a kezemmel,és próbáltam visszafogni magam,de a hárpiánál elszakadt a cérna.

- 1 másodperced van,hogy menekülj! - szólaltam meg V-re nézve

- Ó-ó! -reagált rá,majd felugrott,és rohanni kezdet. Én meg utána  rohantam. 

- Gyere ide te taknyos! - kergettem a konyhába - A szád nagy,de nem tudod hol a határ igaz? Nyuszi vagy! Gyere ide! Ne menekülj előlem! Minél előbb túl leszel rajta annál jobb! - most meg már a lépcsőházban kergetőztünk. 

A többiek telefonjukkal a kezükben futottak utánunk. Sőt JiMin-nél kamera is volt.

A tetőre felérve TaeHyung nem tudott,már semerre futni.

 - Végre meg vagy! Gyere a mamihoz babám,nem foglak bántani...csak egy kicsit,de túléled. - közeledtem felé. Ő egyre jobban hátrált ameddig a falhoz nem ért.

- Haru, kérlek! Kegyelmez! Nem gondoltam komolyan. Kérlek! - könyörgött.

- Késő bánat! -értem elé. Majd adtam egy zsibit a jobb vállába. Egy barackot a fejére,és beletérdeltem a férfiasságába.

- Meg...érd...em...el...tem! rogyott térdre előttem. A fiúk meg mögöttünk röhögve kameráztak. Alig tudták megtartani a készülékeket a kezükben. 

- Szeretlek ám TaeHyungie! -guggoltam le mellé,és adtam egy puszit neki,majd boldogan mentem vissza a lakásunkba.

*A reptéren*

A reptéren találkoztunk a többiekkel. A fiúk menedzserével. A stylist-okkal, a sminkesekkel,és az én bandatársaimmal. Azt elfelejtettem említeni,hogy mégsem szólóban debütálok,hanem bandában. 4-en leszünk. A nevünk pedig SunShine lesz.

- Sunbae-nim. Mi külön akarunk lenni a fiúktól,mert fontos megbeszélni valónk van a lányokkal. - állt oda Hee Min belém karolva, Sunbae-nim elé. (A fiúk menedzsere) Ő osztotta a jegyeket.

- Hee Min-ah, amikor a gép felszáll,és eléri a megfelelő magasságot,akkor oda mehetsz ahová akarsz a gépen. Mivel magán géppel megyünk lesz rajta társalgó rész is. Úgy,hogy kérlek hagy most a hülyeségeiddel. -oltotta le elég rendesen Hee Min-t.  Szegény meg sem tudott szólalni.

Annyi idős mint JungKook,de egy nagy minden lében kanál.

   Sunbae-nim a kezünkbe nyomta a jegyünket,majd rögtön mentünk megnézni,hogy ki mellett ülünk. 

Úgy viselkedtünk mi lányok,mint az óvodások.

- Te hol ülsz Kookie? -mentem oda JungKook mellé,és meglestem a jegyét.

- 20-as szék. Én 19. Mellettem fogsz ülni! - vigyorodtam rá.

- Örülök neki! - viszonozta a vigyorom. - Most már higgadtabb,és vidámabb vagy,mint reggel. Ettél azóta? fordult felém.

- Igen az vagyok! Feldolgoztam a dolgot tudván,hogy te nem haragszol senkire. Nem nem ettem,de nem vagyok éhes. Mostanában híztam. Koplalok,hogy beleférjek a bikinimbe. - néztem hátra a hátsómra.

- Babo! Enned kell valamit.- fogta meg az egyik kezemet. - Tessék edd meg ezt! rakott bele a kezembe egy csokit.

- Csoki! Köszi JungKook! - szorítottam meg a kezét.

- Haru! JungKook! Gyertek,megyünk felszállni! - kiabálta oda nekünk Rap Mon.
JungKook összekulcsolta ujjaimat az övével,rám mosolygott,és elindultunk a többiek után.


A gépen leültünk a helyünkre,bekapcsoltuk az övünket,és vártunk türelmesen az indulásra. A többiek izegtek össze-vissza,és nem bírtak magukkal. Csak mi ketten nem voltunk bezsongva,vagy is nem úgy ahogy a többiek.

- Hosszú lesz az út. - dőlt hátra JungKook az ülésében.

- Nézünk majd filmet? A laptopomon? Egy csomó filmet tettem rá,amik közül válogathatunk. - emeltem meg a mellettem lévő laptoptartót.

- Nézhetünk! - mosolygott.

- Okés! De majd ha felszálltunk,utána el kell mennem egy kis időre. A lányokkal kupaktanácsot tartunk. - mutattam a gépen lévő társalgó ajtaja felé.
  Ő erre csak bólintott,majd megfogta a kezemet. Össze mosolyogtunk,aztán a pilóta szólt,hogy megkezdjük a felszállást.

- Most ülök először repülőn! - szorítottam össze a szememet. Egy kicsikét féltem.

- Nyugi! Nem rossz dolog! - szorította meg jobban a kezemet.


Amikor elértük a megfelelő magasságot,és szóltak,hogy most már lehet járkálni a gépen,felpattantam,és elindultam a társalgó felé.

A lányok már ott voltak.

- Haru! Végre itt vagy! - csapkodta meg maga mellett a kanapét Se Na. Leültem mellé,és rögtön nekem estek mind a hárman. Egyszerre beszéltek,hangosan és semmit sem értettem abból amit mondanak.

- Lányok elég! Egyszerre,csak egy beszéljen,mert nem értek semmit abból amit mondtok.

- Először is! Miért akadtál ki pont ma reggel? - kezdte Mi Ra.

Elmeséltem nekik részletesen az egész reggelt. Amikor befejeztem a mesélést,mind a 3-man nagy szemekkel bámultak rám.

- Hát ezért én is kiakadtam volna. -törte meg a csendet Se Na.

- És JungKook mit gondol a dologról?  - kérdezte Mi Ra

- Megbeszélték a dolgot,és nem hibáztat senkit.

- Túl jó szíve van neki. Én nem hagynám ennyimben. - szólt Hee Min - Ki nyomozzuk ki volt az. Én addig nem nyugszom,meg ameddig ki nem derül,hogy ki volt az. - állt fel Hee Min,és elkezdett járkálni,miközben a fejét törte.

- Hee Min! Nyugodj le! Már lezajlottak a dolgok,ne üssük bele mi is az orrunkat. A lényeg az,hogy nem történt nagy baj. - szólt rá Mi Ra Hee Min-re.

- De akkor is! Ti nem vagytok kíváncsiak arra,hogy ki volt az? Haru? - nézett rám.

- Nos...igazából nagyon kíváncsi vagyok rá. Derítsük ki! - ugrottam fel én is.

- Lehetetlenek vagytok! - kuncogott Se Na - Én is benne vagyok! - állt mellénk.

- Unnie! Te is benne vagy? - kérdeztük meg mind a hárman egyszerre a legidősebb barátunkat.

- Legyen! - állt fel ő is.
Csoportos ölelés következet. Imádom őket. A legjobb barátok vagyunk így négyen. A fiúk is azok,de azért még is csak más. Ők mindannyian a bátyáim. Viszont a lányok,tényleg a legjobb barátaim. Remélem öröké.

Még egy kicsit beszélgetünk,majd aztán vissza mentünk a helyünkre.
JungKook mellé beülve,már vettem is elő a laptopom.

- Mit nézünk? - pillantottam rá.
Közelebb hajolt a hozzám,és a képernyőhöz. Láttam a szemén,hogy olvassa a filmcímeket.

- Legyen ez! - mutatott rá az egyikre. Én is megnéztem a címet,majd rámentem a lejátszásra.

- Rendben! Úgy sem láttam még. - dugtam be a laptopba a fülhallgatót. Az egyik felét bedugtam JungKook fülébe a másikat meg a sajátomba.
Leraktam a laptopot az előttünk lévő kis asztalra,és elkezdtünk filmet nézni.

* A szállodában*

- Srácok,maradjatok már veszteg! Nem tudom így kiosztani a szobakulcsokat. - kiabált rá V-re és JiMin-re a Sunbae-nim,mert össze-vissza rohangáltak a halban.

- Tessék lányok! A ti szobátok a 12-es. A 14-esben JungKook, V, J-Hope,és JiMin lesz. A 13-asban Nam Joon, Jin, Suga,és én. A többiek meg már megkapták a kulcsokat. - osztotta ki a kulcsokat. 

Egy perc sem kellett,és már rohantunk is a szobákhoz. 

A mi szobánkból gyönyörű kilátás volt a tengerre. És maga a szoba is gyönyörű,és tágas volt. A lányokkal,elkezdtünk kipakolni a csomagjainkat.

Amikor végeztünk vele átöltöztünk bikinibe. A bikini főlé pedig pántnélküli ruhákat vettünk fel. A vicc az volt benne,hogy a bikinik is ugyan olyanok voltak,és a ruhák is,csak a színűk volt más. Mi Ra-é zöld volt, Se Na-é sárga, Hee Min-é narancssárga, az enyém meg rózsaszín.

Így mentünk ki a szobából. Elmentünk megkeresni a menedzserünket,hogy megkérdezzük elmehetünk-e a partra. Elengedett. 

Ahogy kiléptünk a hotelből,csak egypár métert kellett menünk,és máris a homokos tengerparton voltunk. 

- Váó! De gyönyörű! - mondtuk egyszerre a lányokkal,amin elnevettük magunkat.

 Közelebb sétáltunk a vízhez,és bele is mentünk,de csak úgy,hogy ha a hullámok kivertek,akkor érintette a lábunkat a kellemes hőmérsékletű víz.

- Olyan szép ez a hely! Nagyon kíváncsi leszek,hogy milyen lesz a videóklipünk. - lelkesedett Se Na.

- A dal szerelmes dal. Ezért gondolom valami,szerelmi történet lesz. Vidám,mert a dal is az,de én is nagyon várom. - mondta Mi Ra.

- Én meg arra vagyok kíváncsi,hogy mit bámul engem ez a rák? - guggolt le Hee Min,és megbökte az ujjával a rákot.

- Hee Min ne érj hozzá,mert a végén,még rákapaszkodik az ujjadra! Menj el onnan! - parancsolt rá Hee Min-re MiRa.

- Megérkeztek a jó madarak is! - fordultam hátra,és láttam,hogy a fiúk rohannak a partra énekelve. 

Ahogy a homokos részre értek sorban lekapkodták magukról a pólójukat,és rohantak felénk. A lányok elképedve nézték őket,csak én nem. Nekem volt szerencsém többször is látni őket. Minket kikerülve egyenesen a vízbe gázoltak,minket is összevizezve. 

- YA! Nézzétek meg,hogy mit csináltatok! - kiáltottam a fiúk után.

- Bocsi lányok! Nem akartuk! - jött oda Jin csurom vizesen. Meg kell hagyni nagyon jól néztek ki.

- Ha már vizesek letettek,nem jöttök ti is. - kérdezte huncut mosollyal. Én már tudtam,hogy mit tervez,ezért elkezdtem rohanni, a száraz homok felé. Viszont a sült hal barátnőim későn kapcsoltak,és mindenkit berántott a vízbe ruhástól.

A fiúk póló kupacára rádobtam a ruhámat,majd vissza futottam,és önszántamból mentem a vízbe. Szépen lassan futottam,és amikor térdig ért a víz,csak lassan sétáltam a többiek felé. Nem akartam gázolni mint a fiúk. Amikor odaértem hozzájuk V rögtön megszólalt:

- Azt a mindenét! Haru! Te egy...egy... istennő vagy! Olyan szexi tested van. Juj! Végre láttalak bikiniben! - ölelt magához a vízben.

- Te tényleg nem vagy normális TaeTae! -kuncogtam

- Csináljunk valamit! Ne csak áztassuk magunkat! - mondta Suga.

- Mindjárt jövünk vissza,csak levesszük a ruhákat. - indultak el kifelé a lányok.

- Kakasozunk! - ajánlottam fel.

- Az mi? - kérdezte meg J-Hope.

Elmagyaráztam nekik,hogy mi is a kakasozás. Amikor a magyarázat végére értem,addigra a lányok vissza is értek.

- Szóval akkor alkossunk párokat. És kell egy valaki bírónak.

Jin lett a bíró. A párok pedig a következők voltak:
,, Suga és JiMin, NamJoon és MiRa, V és Hee Min, J-Hope és SeNa,JungKook és én."

A párbajt V és Hee Min kezdte a NamJoon és MiRa párossal.
Hee Min-ék vesztettek. A következő volt Suga és JiMin a J-Hope és SeNa páros ellen. Itt SeNa-ék vesztettek. Utána JungKook és én MiRa,és NamJoon ellen. Ezt mi nyertük. Aztán SeNa-ék ellen jöttünk. Azt is megnyertük.
A játék végeredménye:

Elsők: JungKook és Én! Hihi! Megnyertük! 
Második: NamJoon,és MiRa
Harmadik: Suga és JiMin
Negyedik: V és Hee Min
Ötödik: J-Hope és SeNa

Ezek után még sokat hülyültünk a vízben. De aztán hívtak minket vacsizni.
A vacsora nagyon jól telt a szálloda éttermében volt a többi vendéggel együtt. Műsor is volt. Nagyon kellemes volt. A étel is nagyon finom volt.

A szobákba visszamentet JungKook megállított:

- Haru! Gyere velem! Megengedték,hogy elmenjünk egy kicsikét sétálni. - mosolygott rám.

- Menjünk! - fogtam meg a kezét,és elindultunk.

Az idő nagyon kellemes volt. A szél gyengéden fújdogált. A parton sétáltunk kézen fogva.
Úgy éreztem magam mintha egy filmben lettem volna. Tengerpart,Holdfény,JungKook,az egyik legnagyobb álmomat éltem át éppen.

- Holnap már elkezditek a forgatást. Izgulsz? - szólt hozzám JungKook egy idő után,mert csendben,szó nélkül sétáltunk.

- Inkább kíváncsi vagyok arra,hogy milyen lesz!

- Biztos jó lesz! -kacsintott rám.

-  Kookie!

- Hm? - pillantott rám.

- Szerinted nem voltam furcsa mostanában? Mármint annyi kirohanásom volt az elmúlt pár napban. Téged ez nem zavar? Vagy mondjuk amikor TaeHyung-ot megkergettem,és megvertem,akkor nem ijedtél meg tőlem? - álltam meg,és komolyan néztem rá.

- Először is te egy lány vagy!

- Nem mondod!? Eddig is tudtam! - vágtam rá azonnal.

- Ne szólj most bele. Végig mondom amit akartam. Nos szóval....Mivel te lány vagy,és ezért sokszor vannak hangulat ingadozásaid. És tudom,hogy milyen vagy. Néha nagyon megviselnek a dolgok,és nem tudod,hogy hogyan kezeld őket. Majd elmúlik. Nem ijedtem meg tőled,sőt megismertem ezt a vad oldaladat is. TaeHyung meg megérdemelte,és az igazat megvallva vicces is volt! -kuncogott a végén.

- Annyira örülök neki,hogy te itt vagy nekem! -bújtam hozzá szépen lassan.

- Én is Haru! - ölelt át jó szorosan.

Percekig álltunk átölelve egymást. A tenger hangja nagyon jól illet a pillanathoz.
  JungKook vetett véget az ölelésnek. Eltolt magától,és mélyen a szemembe nézett. Lepillantott ajkaimra,amiket én mosolyra kényszerítettem. JungKook is elmosolyodott,majd ajkait az enyémekre nyomta.
A gyomromban hirtelen mozogni kezdett valami,és az egész testemen átfutott a hideg.
JungKook csókja émelyítő,és kellemes. Nem tudom,hogy hogyan fogom tudni megszokni,ezt az érzést. De szerintem jobb ha nem is fogom megszokni.

Nos ezzel a résszel is végeztem! :) Remélem tetszett nektek! ^^
Várom a véleményeket. Építő kritikát is elfogadok! :) Ja és az új külső,hogy tetszik nektek? A fejlécet köszönöm Ki Ki!! :3 :) Nagyon tetszik! Remélem másoknak is tetszik! :)

Az új részt meg hozzam amilyen gyorsan csak tudom!  ^^

XO: Eszter